Hírek

Pénteken jelent meg a hír, hogy a Felsőoktatási Kerekasztal harminc oldalas dokumentumot fogadott el a felsőoktatás átalakításának stratégiai irányairól. A „kellenek-e kancellárok” kérdésbe nem kívánunk beleszólni, abba azonban feltétlenül, hogy a hamarosan a kormány elé is kerülő tervezet az egyetemi tanulmányok befejezését gátló tényezők tárgyalása során a diplomások nyelvismeretére vonatkozó követelményeket is bűnbakként emeli ki és azok enyhítését javasolja.
Abban biztosan egyetértünk, hogy a felsőoktatáson lenne mit igazítani. Jól mutatja ennek indokoltságát az is, hogy alighanem legalább egy diplomája biztosan volt annak is, aki a tervezet célját, a „tudásukat a gyakorlatban... folyamatosan megújítani képes, naprakész értelmiségi szakembereket” képzését legalább egy idegen nyelv, már az érettségin is elvárt szintű ismerete nélkül képzeli el.
A Kerekasztal olyan szakirányok kijelölését javasolja, melyeken (szerinte) a nyelvismeret másodlagos, így felesleges elvárás a diplomázóval szemben. A Nyelvtudásért Egyesület ezzel szemben felhívja a figyelmet arra, hogy legalább egy, a hétköznapi életben használható idegen nyelv ismerete ma már éppúgy alapkompetenciának számít, mint a matematikai ismeretek, vagy az íráskészség. A tervezet logikáját követve ajánlatos lenne a matematika vagy akár történelem érettségit is opcionálissá tenni, hiszen ezek a tárgyak számos „szakma gyakorlása szempontjából másodlagos” ismereteket ölelnek fel.
Egyesületünk állásfoglalása szerint nem a minimálisan elvárható nyelvismeret követelményén kell változtatni, hanem azon főiskolák és egyetemek gyakorlatán, ahol tanulmányaik során nem találkoznak a hallgatók rendszeresen az angol, német, vagy más idegen nyelv használatával.