A Nyelvtudásért

A Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület megalakítását nyelvoktatást és nyelvvizsgáztatást folytató  intéz-mények vezetői, munkatársai és független szakemberek kezdeményezték.

A „Nyelvtudásért Egyesület” küldetése, hogy a nyelvtudás értékét szem előtt tartva támogassa a nyelvoktatás és nyelvvizsgáztatás területén a helyes gyakorlatot és elősegítse a párbeszédet a döntéshozók és a döntésben érintettek között. Az egyesület a társadalom egésze számára fontos szakmai, oktatáspolitikai kérdésekben a legszélesebb nyilvánosság előtt, a nyilvánosság eszközeit is hatékonyan alkalmazva kívánja képviselni álláspontját...

*******************************************************

Közel 60 ezren tesznek nyelvvizsgát május végéig, akadályok nélkül

 

Az államilag akkreditált nyelvvizsgát tevő nyelvtanulók száma 2021. május végére várhatóan megközelíti a 60.000 főt. Ez mintegy 65%-os növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest, vagyis idén a járványhelyzet nem volt érdemi hatással a vizsgázókedvre. A nyelvvizsga nélkül egyetemet végzők továbbra is magas száma mögött más okok állnak.

A Nyelvtudásért Egyesület felmérése szerint a nyelvvizsgázni kívánó nyelvtanulók, a nyelviskolák és a nyelvvizsgaközpontok többsége mára jól alkalmazkodott a járványhelyzethez: több száz nyelviskola közel egy éve folyamatosan kínál online formában és személyes jelenléttel egyaránt teljesíthető tanfolyamokat, ebben a tavaszi korlátozások is csupán pár hétre jelentettek változást. 

A hagyományos, tantermi nyelvvizsgák mellett 2020 szeptemberétől nyolc nyelvvizsgaközpont kínál online vizsgázási lehetőséget, így 2021-ben is havonta sokezer nyelvvizsgázót tudtak kiszolgálni jelentős fennakadás nélkül.

A járványhelyzet óriási kihívást jelent az egész oktatási rendszer számára és súlyos terheket ró több százezer tanulóra, ugyanakkor a Nyelvtudásért Egyesület szerint az online oktatáshoz alighanem az egyetemisták alkalmazkodtak legkönnyebben.

Az egyetemi tanulmányaikat nyelvvizsga nélkül befejezők magas száma mögött nem a magánúton történő felkészülés vagy a nyelvvizsgák elérhetősége körül érdemes keresni az okokat. A helyzet orvoslásához fontos lépés lenne felmérni, hogy az egyetemek többségében a 3-5 éves képzés során miért hiányzik teljesen az idegen nyelv használata, miért nem jelenik meg követelményként idegen nyelvű szakirodalom akár csak elemi szintű feldolgozása sem. Az egyetemisták nyelvtudásának javításához az is elengedhetetlen, hogy az intézmények szembenézzenek saját oktatóik nyelvtudásának meglétével vagy éppen hiányosságaival. Amíg ez nem történik meg, addig végzősök tömege nemcsak nyelvvizsga nélkül, de évekig elhanyagolt, erodálódott nyelvtudással fejezi be tanulmányait.

Az idei évre vonatkozó "nyelvvizsga-amnesztia" javaslattal kapcsolatos állásfoglalásunk itt olvasható.

***********************************

...Célunk egy olyan szakmai összefogás, melyben a hazai nyelvoktatás és nyelvvizsgáztatás vezető intézményeinek képviselői és a szakma országosan elismert képviselői közösen alakítják ki álláspontjukat az idegennyelv-oktatást érintő legfontosabb aktuális kérdésekben.

Célunk, hogy azokat a társadalmilag is jelentős, aktuális szakmai kérdéseket, melyekben a nyelvoktató és -vizsgáztató szakma döntő többsége egyetért, a nyilvánosság előtt megjelenítsük, és véleményünket sikeresen képviseljük. Az egyesület a meglévő szakmai szervezetekkel együttműködve, döntéshozókkal és érintettekkel konzultálva kíván működni.

Célunk, hogy a hazai idegennyelv-oktatás és vizsgáztatás jelentős szereplői - nyelvi intézetek, nyelvvizsga-központok, szakmai egyesületek - éppúgy részt vegyenek az egyesület tevékenységében, mint a szakma elismert művelői.